Vegyél visszaGYIK
A válaszok megtekintéséhez kattints a kérdésekre.
Néhány kulcsszó: hol és milyen új házat építsek lakást vegyek meg; választott hivatásom miként függ össze a később jelentős éghajlatváltozással; hogyan érinti kialakult életmódomat és családomat az éghajlat megváltozása?
Ha elfogadom az éghajlatváltozással kapcsolatos információkat, tennem kell ellene a magam módján is: érdemes felmérni, hogyan tudom csökkenteni ?saját személyes kibocsátásaimat? , valamint fel kell készülni arra, hogy adott esetekben (vihar, felhőszakadás, hőhullám stb.) legyek képes megfelelően alkalmazkodni.
Kinek-kiknek (barátok-barátnők, szülők, ismerősök) segíthetek mindebben, hogy ők is felismerhessék a problémákat és megismerjék a védekezés lehetőségeit!
A szomszédságunk, baráti társaságunk, az iskola, a sportklub, a civil szervezetek ismerik-e mindezeket a kérdéseket, tesznek-e lépéseket, hogy az éghajlati alkalmazkodás és az éghajlatvédelem a mindennapok részévé váljon? Hogyan viszonyulnak az önkormányzat, a helyi médiák ehhez a kérdéskörhöz?
Ahol úgy érzem, nagy szükség lenne bizonyos lépések megtételére (egyben tényleg érint és érdekel a kérdés): találjak ki valamit magam vagy barátaimmal együtt, hogy megoldás szülessen ? dolgozzunk ki innovatív megoldásokat és azokat juttassuk el a gyakorlati hasznosításig!
Mindenki számára természetes, hogy mekkora felelősséggel tartozunk a közvetlen hozzátartozóink, a családtagok, rokonok, barátok, szomszédok felé. Ugyanakkor a gyakori kapcsolatok, a fokozott érzelmi kötődés - barátság, szeretet, féltés - elő is segíti, hogy az éghajlati alkalmazkodás területén egymást különös figyelemmel kísérjük és segítsük. Néhány szempont :
Amikor arról értesülünk, hogy hőhullám várható, erre figyelmeztessük az idős vagy szívbeteg és kisgyermekes hozzátartozóinkat - de ehhez az is kell, hogy előzőleg szerezzük be a hőhullámok esetére megfogalmazott jó tanácsokat, hasznos magatartási szabályokat.
Hasonló a nyári nagy melegek esetére történő felkészülés: legeredményesebb az, ha már a lakás, ház tervezésekor vagy felújítása során gondoskodunk nem csak a hideg, hanem a rendkívüli kültéri hőség kivédését szolgáló megoldások (tájolás, árnyékoló felületek, hőelvezetés, helységek égtáj szerinti elrendezése, szigetelések stb.) létesítésére, ha lehet árnyékoló növényzet kialakítására. Azonban nem csak az épített vagy növényzet útján kialakított megoldások hatékonyak, hanem utólag és alkalomszerűen is lehet tenni a lakás túlzott felmelegedése ellen. Egyszerű megoldások, mint amilyen a sötétítő függönyök, műanyag redőnyök használata, természetes légmozgás lehetővé tétele, az éjszakai szellőztetés, jó szolgálatot tehetnek.
A ?klímaberendezések? beállítása nem tanácsos: egyfelől nem egészséges, mivel nagy hőmérséklet-különbségek elviselésére kényszerít és baktériumokat terjeszthet, másrészt jelentősen hozzájárul a CO2 kibocsátáshoz.
Az életvitel, a mindennapi és ismétlődő tevékenységeink során célszerű figyelembe venni a várható időjárási körülményeket. Amennyiben hőségnapra vagy hőhullámra lehet számítani, bármely tervezett kültéri tevékenység során tudnunk kell, hogy de. 11 és du. 15 óra között van a napi hőmérsékleti csúcs ill. a legintenzívebb UV-B sugárzás.
Amire figyelemmel kell lenni: a kinn tartózkodás időtartama, a mozgás (sport, munka) intenzitása, az öltözködés (fej, tarkó, bőrfelület, szem védelme), valamint az egész napi kellő mennyiségű (legalább 3,5-4,5 liter) folyadék bevitel biztosítása. Természetesen elsősorban a legsérülékenyebbekre vonatkoznak mindezek: kisgyermek (3-4 évesig), valamint az idősek és krónikus betegek, állapotuktól függően.
A szélsőséges időjárási helyzetek során a legtöbb kár az épületeket, házakat és a gépkocsikat érheti. Az épületekben okozható károk megelőzése részben megint a tervezés és megépítés során biztosítható azzal, hogy építészünk figyelembe veszi a következő évtizedekben várható éghajlatváltozás hatásait.
Amennyiben korábban épült házban, lakásban élünk: utólagos hőszigetelésre, a nagy szelek, esetleg a kivételesen nagy jégdarabokat lezúdító jégeső által károsítható épületrészek: tető, eresz, kémény stb. előzetes átvizsgálására és megerősítésére kell törekedni. Figyelni érdemes arra is, hogy rendkívüli felhőszakadás során az ingatlan mely területe kerülhet elöntésre, vagy lehet a lerohanó víz romboló hatásának kitéve (kimosódás, talajcsuszamlás stb.).
Nem mindegy, hol tároljuk rendszeresen vagy parkoljuk le a gépkocsit, amikor szélsőséges időjárásra van kilátás. A fő gondokat a leszakadó ágak, épület törmelékek, a lerohanó víz-sodor, az elöntés és a jégeső okozhatja. Ezeket a lehetőségeket érdemes megelőzően számba venni.
A kertet, veteményt elsősorban a nagy melegek, az aszályos időszakok veszélyeztetik - igyekezzünk víztakarékos öntözési módokat alkalmazni. Amennyiben számítani lehet ismétlődő csapadékszegény időszakokra, érdemes esővíztárolót létesíteni, amelybe az egyéb időszakok vízhozamát öntözés céljára ?elraktározhatjuk?.
Gondoljuk át, mire érdemes vagy akár elengedhetetlen biztosítást kötni!
Az otthoni és az ismeretségi körben a változások hatásaira való felkészülést elsősorban az éghajlatváltozás várható jelenségeire történő odafigyelés, az alkalmazkodás és a klímavédelem (=kibocsátás csökkentés) módjainak, legjobb eszközeinek felkutatása alapozhatja meg. Érdemes a rádió és tv-műsorokat, a szakfolyóiratokat és a netet böngészve figyelemmel kísérni az idevágó információkat. A legfontosabb: ha olyan jelzéssel találkoztunk, amelyre reagálni kell, azonnal osszuk azt meg a családdal, ismerősökkel, valamint mi magunk lehetőleg mennél hamarabb tegyük meg az ésszerű gyakorlati tennivalókat (?do it yourself?!). Maga az éghajlatváltozás és annak hatásai növekvő veszélyt ill. bizonyos területeken előnyt kínáló jelenségek. Tényleges kockázat abban rejlik, hogy ehhez miként viszonyulunk: igyekszünk-e megismerni és megérteni, valamint időben és a megfelelő módon alkalmazkodni a változásokhoz. Minél kevésbé figyelünk és készülünk fel az alkalmazkodásra, annál nagyobb a később lehetséges veszteségek és károk kockázata!
(Forrás: Thézeusz Alapítvány)
A klímaváltozás a kiváltó okok és a keletkezett problémák tekintetében is igen összetett probléma. A globális főbb problémák a következők:
1, túlnépesedés, szegénység, éhezés
2, élelmiszer-termelés növekedésének lassuló üteme
3, vízkészlete szűkössége és szennyezettsége
4, a biológiai változatosság veszélyeztetettsége
5, a változó légkör
6, a meg nem újuló természeti erőforrások kimerülése
7, az emberiség veszélyeztetett egészségi állapota
Néhány főbb adat:
o A Föld lakosságának csak 15%-a adja az összefogyasztás 56%-át (tehát néhány ország, több mint az összes fogyasztás, vásárlás felét).
o A Földön 1,1 milliárd ember szenved ivóvízhiányban és 2,4 milliárd ember esetében nem megoldott a szennyvízkérdés
o 815 millió ember alultáplált
o 2 milliárd hektár földön pusztult a termőtalaj - tehát, amin élelmiszert tudunk termelni/termeszteni. egyébként 1 cm talajréteg kialakulásához 500-1000 év is kellhet!
o 800 faj már kipusztult életterének beszűkülése miatt
o A halászati helyek 25%-a lehalászott - tehát a maradék helyeken kell több halat kifogni, h megfeleljünk az igényeknek, ez azt jelenti, hogy minél több halat fogunk ki, annál kevésbé képes regenerálódni a halfaj/csoport stb., és csökken a halállomány
o A Föld mintegy 2 milliárd lakosa számára még ma is a hagyományos biomassza (tűzifa, trágya és mezőgazdasági eredetű hulladék) az elérhető egyetlen energiaforrás
Ne higgyük azt, hogy nem történhet meg velünk is, hogy eltűnünk egyszercsak:
maják is eltűntek ? lecsapolták a lápokat, h termeljenek ? egyre nőtt a lakosság, egyre több volt az előkelőség, egyre több élelemre volt szükség, egyre közelebbi helyről ? a végén kifárasztották a földet, és ez indította el azt a folyamatot, ami miatt végül is eltűntek (aszályok...)
A mostani helyzet:
Európában ma az egyetlen ősrengeteg Európában Lengyelországban, Bialowieza Puszca / egyetlen erdő sem eredeti egész Európában! A földfelszín közel 12%-a kultivált terület ? a városok egyébként 3%-ot foglalnak el.A legelőkkel együtt azonban a föld több mint 1/3-a élelmiszertermesztésre, állattartásra van felhasználva.
Ha hirtelen, mi emberek eltűnnénk:
? Azonnal elkezdenek megjelenni a növények (bárhol, ahol elő tudnak bújni ? aszfaltok repedéseiben, nem kell megvárni, míg elpusztulnak az épületek)
? A városokba visszatérnek az állatok, a madarak ? beköltöznek az épületekbe, amik viszont időtálló anyagból készültek. A mesterségesen kialakított parkok erdőkké alakulnak. A halak visszatérhetnek a folyókba.
? A szúnyogok túlélik, és mivel ők is porozzák a növényeket, és mi nem öljük meg őket, a növényzet ?felélénkül?
? Afrikában (az egyetlen kontinensen, ahol megmaradtak nagytestű állatok) elterjednek az elefántok, ugyanakkor a háziállatokként tartott kecskék, kutyák stb. áldozatul esnek
? A mesterségesen kialakított tavak lápokká, mocsarakká alakulnak, amelyeket eredetileg lecsapoltunk
? Rendkívül változatos bioszféra alakul ki (különböző fák, állatok)
? Az olyan nehézfémek, mint az ólom vagy a kadmium, a földben maradnak, viszont mivel nincsenek autók, nincsenek gyárak, nem rakódik le több. Az első 100 évben a korrózió miatt ezek veszélyt jelentenek, de a baktériumok lassan elkezdik őket egyre egyszerűbb anyagokké, molekulákká bontani őket, amíg olyan mikróbák nem jelennek meg, amelyek ezeket teljesen felemészthetik
? A savas esők elmaradásával a növényekben egyre kevesebb nehézfém lesz. Ahogy a növények elpusztulnak és újabb réteggel borítják a földet, az ipari toxikus anyagok egyre mélyebbre kerülnek, és a növények újra élhetnek
? Ha felhagyunk a kultivált területek művelésével, visszatérnek az eredeti növények, újra erdők nőnek, gombákkal, állatokkal
? Háborúk sem okoznak majd problémát (nem lesznek kémiai, biológiai fegyverek)
Mik nem tűnnének el velünk?
? A zacskók nem bomlanak le ? még azok sem, amiket úgy hirdetnek, h bizonyos körülmények között, igen. A sós vízben és a tengerparton nem. Egy kísérlet alapján egy zacskót 1 évre a kikötőben a vízhez kötöttek, és még egy év múlva is lehetett vele élelmiszert hordani.
?A masszázs-tusfürdők/krémek egy részébe manapság kis polietilén- részecskéket tesznek, és ez a csatornarendszeren át a vízbe jutva a kis vízi állatok gyomrába kerülhet
? Ma még egyetlen műanyag sen halt természetes halált ? 50 év kevés arra, h a természet kialakítsa ezt a biokémiai folyamatot ? de valószínűleg ki fogja
?Bár a gumi eredeti formájában természetes anyag, a vulkanizált gumit még nem bontja egy baktérium sem
és így tovább..
Az Északi-sarkvidék a globális felmelegedés által leginkább veszélyeztetett része Földünknek. Az utóbbi időszak kutatási eredményei szerint a globális felmelegedés hatásai sokkal intenzívebben jelentkeznek az Északi-sark környezetében, mint azt korábban a klímamodellek alapján gondolták.
A műholdas megfigyelések 1979 óta követik nyomon a tengeri jégkiterjedés alakulását az Arktiszon. 2005-ben 5,6 millió km2-t mértek, ami az 1979-2006 közötti időszak negatív rekordja, 2006-ban a minimális jégkiterjedés 5,9 millió km2 volt. Ezeket a minimumértékeket szárnyalta túl a 2007-es nyár, amikor az Arktisz jégtakarója már 4,3 millió km2-re zsugorodott. Így olvadás idején a tengeri jég 23%-kal volt kevesebb, mint 2005-ben és 39%-kal, mint az 1979-2000-es időszak átlagában. 2050-re az Arctic Climate Impact Assessment (ACIA) közelmúltban (2007) napvilágot látott jelentése szerint századunk végére a pólus környéke akár 4-7 Celsius-fokkal is melegebb lehet.
Ez a nyári tengeri jég részleges vagy teljes elolvadását eredményezheti. Különös problémát vet fel emellett a Kanada, Alaszka és Szibéria északi, eddig állandóan fagyott talajú területeinek (ún. permafroszt) olvadása. A norvégiai Svalbardban végzett kutatófúrások adatai azt mutatják, hogy a permafroszt hőmérséklete az elmúlt egy évtized alatt 0,4 Celsius fokot emelkedett, négyszer annyit, mint az elmúlt évszázadban. Egyre gyakrabban tapasztalható, hogy az örökké fagyott talajra épült városok épületeinek alapja megroggyan, az utak és hidak beszakadnak, a csővezetékek és a vasúti sínek eltöredeznek.
Ma már a kevésbé meredek lejtőket is veszélyeztetik az olvadásból eredő talajmozgások és kőomlások. Ez történt a 2003-as nyári hőhullám idején az Alpokban is, amelynek eredményeként szakadt le váratlanul a Matterhorn egy hatalmas sziklatömbje.
A súlyosabb következmény azonban, hogy a fagyott talaj által százezer éveken át tárolt, ám az olvadás miatt növekvő mértékben kiszabaduló metán gáz, amely ? a sarki jég és gleccserek zsugorodásával együtt - pozitív visszacsatolásként járul hozzá az üvegházhatás erősödéséhez. (A világ gleccsereinek 85%-a folyamatosan zsugorodik, valamint 1996 és 2005 között a földi jégállomány fogyásának üteme megkétszereződött. Az olvadás alól csak azok a gleccserek képeznek kivételt, ahol a melegedéssel párhuzamosan erősen nő a jeget tápláló csapadék mennyisége.)
(forrás: Thézeusz Alapítvány)
A legfőbb károsító anyagok a következők:
o szén-dioxid ,forrása: légzés, energiatermelés, kohászat, közlekedés
o halogénezett szénhidrogén , forrása: kompresszoros hűtők, hajtógáz (spray-ben),
o dinitrogén-oxid ,forrása: műtrágya, illékony szerves anyagok bomlása
o ózon (a földközelben) forrásá: közlekedés, növényzet által kibocsátott légszennyezők átalakulása, illékony szerves anyagok
o metán , forrás: közlekedés, mezőgazdaság, energiatermelés, bányászat, valamint a vizes élőhelyek, rizsföldek, kérődzők, termeszek emésztőrendszerek, hulladéklerakók, szennyvíztisztítók rothasztói
A képződő hulladék megfelelő kezelés hiányában a környezetet terheli. A hulladékkezelés módjai az újrahasználat (pl. visszaváltható italos palackok újratöltése), az anyagában történő hasznosítás (más néven újrafeldolgozás, a hulladékból újra terméket állítanak elő), az energetikai hasznosítás (a hulladékkal fűtőanyagot helyettesítenek, pl. cementgyárakban), az égetés (hulladékégető művekben a hulladék ártalmatlanítása céljából), és a lerakás (korszerű, szigetelt és folyamatosan ellenőrzött hulladéklerakó-telepen).
Az anyagában történő hasznosítás révén nemcsak a lerakóba kerülő hulladék mennyisége, de különféle ún. elsődleges nyersanyagok kitermelése, felhasználása, és ezáltal a környezeti elemek pusztítása, terhelése is csökkenthető, hiszen a hasznosítható hulladékokból a termelési folyamatokban felhasználható alapanyagok, ún. másodnyersanyagok állíthatók elő. Feldolgozásuk révén kitermelt nyersanyagok mellett jelentősmértékű energiát is megtakarítunk.
A hulladék tehát érték, ha megfelelően bánunk vele!
2010. július
