A kutatók fokozott figyelemmel kísérik a bolygónk számára legfontosabb csillagot a Napot. A tudósok aggódnak. Soha ennyi űreszköz nem vizsgálta még szülőcsillagunkat és tevékenységének a Földre gyakorolt hatását. A Nap aktivitásában tapasztalható periódus megállt, vagy legalább is nem akar újraindulni.
A Nap életét 11 éves ciklusok alkotják. Ezen ciklusok a csillag aktivitásának függvényei, vagyis a Nap egyszer nagyon aktív, majd ez folyamatosan csökken, egyszer csak újra elkezd emelkedni, míg el nem éri a maximumot. Mindez 11 évig tart.
Most olyat tapasztalhatunk a nap felszínén amit még soha nem sikerült megfigyelni. A csillag tevékenysége nem akar a minimum állapotról felfelé mozdulni.
A naptevékenység 2007 végén kezdett lecsendesedni, majd 2008-ban elérte a minimumot. A kutatók azt várták, hogy, mint normális esetben az lenni szokott, 2009 körül újra növekedni fog az aktivitás. A legnagyobb megdöbbenésükre ez még mindmáig nem következett be, Napunk alszik. Ez nem kevés aggodalommal tölti el a tudósokat. A mostani csend nem egy ciklus végét jelzi, hanem arra utal, hogy a Napnak valami gondja van az új napciklus elindításával.
A számítógépes modellek azt prognosztizálták, hogy amikor a Napfoltok visszatérnek, az teljes erővel újraindul, de más tudósok előrejelzései is egy brutális erővel induló új napciklust jövendöltek. Ez azt jelentené, hogy minden eddiginél több napviharra és több kilövellő energiára kel felkészülni a Földön is.
A hosszú csend után várható nagy erejű kitörések veszélyt jelentenek a Föld és az emberek számára. Bár bolygónk mágneses tere bizonyos fokú védelmet biztosít, egy a Föld irányába történő kitörés ellen nem sokat használna. Erre azonban nagyon kicsi a valószínűség.
Jobban aggasztja kutatókat a Nap éghajlatra gyakorolt hatása. A nagyobb aktivitás azt is jelentené, hogy a földre több energia érkezik, ez pedig egészen biztosan kihatással lesz, az egyébként is ingatag klímára.
A közvetett hatásokon, mint a klímaváltozás, hirtelen támadt problémákkal is szembe kell nézni. Egy nagyobb napkitörés, a földi mágneses tér hatalmas ingadozását okozza, ami túlterheli az elektromos hálózatokat, és egész kontinenseken okozhat áramkimaradást. Ez utóbbira már láttunk példát, Észak-Amerikában, a Nagy tavak körül 2003-ban a naptevékenység kiütötte a villamos hálózatot és emberek milliói maradtak áram nélkül.
A heves napkitörések sokkal nagyobb veszélyt jelentenek a repülőgépek utasai és személyzete számára. 11 kilométer magasban, ahol a személyszállító repülőgépek közlekednek a kitörések radioaktív sugárzása is számottevő. Így megtörténhet hogy egy szerencsétlen esetben a gépen tartózkodó emberek komoly sugárdózist kapjanak.
Forrás: kitekinto.hu