Vissza az előző oldalraHírekKína szerint nem lesz megállapodás

2009. december 17.

Kína nem lát lehetőséget arra, hogy megállapodásra jussanak a résztvevők a koppenhágai klímakonferencián - mondta ma egy névtelenséget kérő kínai tisztségviselő. Tegnap este sötétbe borult Koppenhága egy órára.

Kína azt javasolja, hogy "valamiféle rövid politikai nyilatkozatot" fogadjanak el a hét végén, ám ennek tartalmáról nem árult el részleteket. A kínai tisztségviselő hozzátette: a tárgyalások továbbra is folynak a végső megállapodás reményében. Ma és holnap tartják a koppenhágai klímacsúcs zárószakaszát, amelyen több mint 110 ország állam- és kormányfője lesz jelen.

A "Föld Órája" című akció keretében tegnap este hét órakor lekapcsolták egy órára a villanyokat Koppenhágában, amellyel az emberek azt üzenték, hogy a globális klímakatasztrófa elkerülése érdekében sürgősek a hatékony megelőző intézkedések - mondta Benkő Dániel, a szervező WWF magyarországi szervezetének képviselője. A "Föld Órája" akció keretében 500-600 ember részvételével lampionos felvonulás indult Koppenhágában a városháza előtti térre. Tegnap nem sokkal hét óra után részlegesen az ENSZ klímatárgyalásoknak helyet adó Bella Centerben is kialudtak a fények.
Két évvel ezelőtt Ausztráliából indult útnak a "Föld Órája" kampány. Ekkor Sydney lakosságát kérték fel otthonaik világításának lekapcsolására. A kezdeményezés sikeresnek bizonyult: 2,2 millió család és vállalat kapcsolta le a villanyokat egy órára. Azóta a megmozdulás globális méreteket öltött, március 28-án világszerte klímavédő akciókat szerveznek. 2009-ben több mint 64 ország - köztük Magyarország - vett részt a Föld órája 2009 projektben.

A klímarendszer legérzékenyebb része a vízkészlet

A klímaváltozással kapcsolatos vitákban sokkal nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a víz körforgására, mivel talán ez a klímarendszer legérzékenyebb, és legkevésbé értett része - mondta Szöllösi-Nagy András, az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) Vízügyi Oktatási Intézetének rektora.
Szöllösi-Nagy András szerint a koppenhágai tárgyalások után komolyan meg kell vizsgálni egy globális kormányközi víz-konferencia és tárgyalássorozat összehívását. Erre már csak azért is nagy szükség lenne, mert az eddigi első - és egyben utolsó - tanácskozás 1977-ben, az argentínai Mar del Platában volt, azóta pedig a Föld egy főre jutó vízkészlete a felére zsugorodott. Ebből fakadóan sok teendő van, a probléma nem oldható meg nemzetközi összefogás nélkül - hangsúlyozta a szakember.

Szöllösi-Nagy András kifejtette: a globális felmelegedés hatására a víz körforgása felgyorsul, mivel a megnövekedett hőmérséklet hatására megnő a párolgás, emiatt pedig emelkedik a felhőképződés valószínűsége. Több felhőből több csapadék keletkezhet, aminek hatására egységnyi idő alatt megnövekszik a lefolyás, emiatt pedig ismét nő a párolgás. A víz körforgásának felgyorsulása miatt megnő az árvizek gyakorisága és mértéke. A professzor ugyanakkor hangsúlyozta: a légköri és hidrológiai folyamatok ennél a leegyszerűsített modellnél lényegesen bonyolultabbak, mivel sok visszacsatolás jellemzi a rendszert. A csapadékeloszlás idő- és térbeli változásával a felszín alatti vizek utánpótlása is jelentősen változhat - fűzte hozzá a szakértő.

A jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján azonban nem tehetők általános megállapítások a víz körforgásának megváltozásáról a klímaingadozás hatására, mivel vannak vízfolyások, ahol a vízhozamok növekvő tendenciát mutatnak, és vannak olyanok is, ahol csökkenőt.
Ma még nem tudjuk bizonyítani, hogy a víz körforgása csakugyan gyorsulóban van, de általános következtetésként elmondható, hogy az emberi tevékenység hatása a hidrológiai körfolyamatra lényegesen jelentősebb, mint a klímaváltozásé - mondta Szöllösi-Nagy András. Rámutatott: a klímaváltozás várhatón megnöveli a vízzel kapcsolatos események bizonytalanságát, és így a vízgazdálkodás kockázati tényezőit is.

Japán 19,3 milliárd dollárt ajánl fel 

Japán tegnap 19,3 milliárd dollárt - ebből 15 milliárdot közpénzekből - ajánlott fel háromévi időtartamra a legjobban érintett országok számára az általános éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásainak kivédésére. A fejlődő országoknak nyújtott segítség címén 2012-ig Japán mintegy 1.795 milliárd jenes pénzügyi segítséget nyújt, ebből 1300 milliárd jent közpénzekből - közölte tegnap Koppenhágában újságírókkal Odzava Szakihito környezetvédelmi miniszter. Odzava szerint az összeg 15 milliárd dollárnak felel meg, de a jelenlegi árfolyamon ez 19,3 milliárd dollárt tesz ki.
A legjobban veszélyeztetett országok közvetlen szükségleteit - 2010 és 2012 között - 30 milliárd dollárra becsülik (évente 10 milliárd dollár), amelyből eszerint Japán oroszlánrészt vállal.
Az Európai Unió a múlt héten közölte, hogy 10,3 milliárd dollárt fordít erre a célra három év alatt. Japán, az 5. legnagyobb üvegházhatású gázkibocsátó ország "nagyon komolyan veszi a nemzetközi közösséggel szembeni felelősségét" - mondta Odzava Szakihito.

Talán az erdők megmentésében megegyeznek

A dániai tárgyalásokon az egyik legfontosabb kérdés az erdőmegőrzés és általában az elsődleges erdők védelme. Ugyanakkor ez az egyetlen téma, ahol legalább rész sikereknek örülhetünk, bár nem árt megjegyezni, hogy mindez csupán a jéghegy csúcsa - írja koppenhágai tudósítónk.

Valójában ez a téma lefedi az erdőpusztítással összefüggő szennyezőanyag-kibocsátást, valamint az erdők minőségi romlását. AZ EU néhány napja jelezte, hogy 7 milliárd eurót szánna általában az adaptációra, melynek feltétlen része az erdőpusztítások leállítása is, és az irtásból származó kibocsátás csökkentése (REDD). Az Amerikai Egyesült Államok és további öt ország az előbbi javaslatot megfejelve bejelentette, hogy az elkövetkezendő három évben 3,5 milliárd dollárt szán az esőerdők megmentését szolgáló programokra. A másik négy állam Ausztrália, Japán, Franciaország, Nagy-Britannia és Norvégia, de a legnagyobb részt, egy milliárd dollárt az USA vállalja.

Mindez kedvező fejlemény lehet egyrészt a tárgyalások szempontjából, hiszen adhat azoknak egy utolsó lendületet, másrészt pedig a szegény országok számára, hiszen azokat jutalmazzák, akik maguk is igyekeznek csökkenteni az erdőirtást, majd később megfordítani a folyamatot.
Az erdőpusztítás lassítása, majd visszafordítása nem véletlenül az egyik kulcs témája a tárgyalásoknak, ugyanis az üvegházgáz kibocsátások 20%-ért felelős.

Az összeg bárhonnan érkezzen is, mindenképpen csak a 2010-2012 közötti gyors lépések megtételéhez lehet csak elegendő. Az ENSZ programja nagy támogatást élvez a szegény és a gazdag államok körében egyaránt, miközben a fejlődők egyik hangsúlyos igénye a támogatás mechanizmusainak minél gyorsabb kialakítása. A tudósok többsége szerint az erdőpusztításból származó szennyezés az emberi eredetű kibocsátások ötödét fedezik. Ezért az erdővesztés megfékezése kulcs fontosságú a globális felmelegedés visszatartásában.

Mindez persze mindenekelőtt azt feltételezi, hogy az erdőirtásra vonatkozó részek szerves részét képezik egy majd megszülető szerződésnek. A most felajánlott összeg csupán kedvcsinálónak jó azonban, és csak remélni lehet, hogy az alkalmazkodást és a megelőlegezést segítő alapot ennél sokkal nagyobb összeggel töltik fel a jövőben.
Az első lépést Japán teheti meg ezen az úton. Tegnap késő este a szigetország bejelentette, hogy 15 milliárd dollárt ajánl fel a fejlődő államok részére a klímaváltozás hatásainak ellensúlyozására, illetve az alkalmazkodásra. Az ajánlat egy sikeres politikai megállapodás esetében áll, abban az esetben tehát, ha a koppenhágai találkozó nem vall teljes kudarcot. Ez az ajánlat talán segít ebben.

Forrás: greenfo.hu