Vissza az előző oldalraHírekCOP15 - 4. nap: megosztottság és tervezet-háború

2009. december 11.

Az ENSZ-klímacsúcs negyedik napjának fő eseménye a fejlődő országok csoportján belül keletkezett törésvonal volt, amelyet a kis szigetországok szövetsége váltott ki, amikor azt javasolta: maximálják a globális felmelegedés mértékét 1,5 Celsius fokban.

A felvetés eredetileg egy parányi szigetállamtól, Tuvalutól származik, azonban gyorsan több mint 100 állam csatlakozott a kezdeményezéshez. Ezt emelte ki Dessima Williams, az AOSIS vezetője is, hangsúlyozva: "Az ENSZ tagjainak immár több mint 50 százaléka követeli ambiciózus és konkrét célok megjelölését". "Mi a klímaváltozás elleni harc frontvonalán élünk. Vannak szigetek, amelyeket lassan teljesen elnyel a tenger, másokon pedig az édesvízkészlet kerül veszélybe" - indokolta Williams, miért javasolják a konszenzus övezte 2 Celsius fokos célkitűzés szigorítását.

Számos fejlődő állam - köztük Kína, India és Szaúd-Arábia - elutasította a követelést, arra hivatkozva, hogy a szigorúbb határérték teljesítése aránytalanul nagy terhet jelentene a gazdaságoknak, hiszen eléréséhez radikálisan csökkenteni kellene az üvegházhatású gázok kibocsátását.
Bernarditas Muller, a 130 fejlődő országot, köztük Kínát és Indiát tömörítő G77 csoport egyik tárgyalási koordinátora délután cáfolta a fejlődők csoportján belüli megosztottság tényét is: "Ez csak egy látszólagos törésvonal. Közös állásponton vagyunk a technológia-transzfer és a kibocsátás-csökkentés kérdésében, és erősen védjük ezeket a pozíciókat" - húzta alá.

Úgy tűnik, hogy a G77 vezetői az amerikai gazdaságot kevésbé féltik a kibocsátás-csökkentés negatív gazdasági hatásaitól. Lumumba Stanislas Dia Pin szudáni főtárgyaló, a G77 csoport vezetője azt követelte az USA-tól, hogy csatlakozzon a Kiotói jegyzőkönyvhöz, és tegyen a többi fejlett országéhoz hasonló mértékű vállalást. Az európai országok közül Nagy-Britannia és Dánia után tegnap Svédország is felajánlást tett a fejlődő országok 2010 és 2012 közötti támogatására létrehozandó klímaalapba. Az EU soros elnöki tisztét betöltő skandináv ország 800 millió eurót ajánlott, alig elmaradva a november végi 900 millió eurós brit felajánlástól. (Dánia 160 millió eurót tett az asztalra.)

A tegnap és ma zajló brüsszeli EU-csúcson áttekintik a koppenhágai klímakonferencia állását, illetve az azon képviselendő uniós álláspontot. Svéd felvetésre döntés születhet arról is, hogy az unió összesen mennyivel járuljon hozzá a fejlődőknek nyújtandó három éves pénzügyi alaphoz. A Reuters diplomáciai forrásokból úgy értesült, hogy évi 6 milliárd eurós - közel 9 milliárd dolláros - felajánlásról állapodhatnak meg az unió vezetői.

Soros György tegnap úgy nyilatkozott, hogy a fejlődő országok pénzügyi támogatása körül kirobbant vita kudarccal fenyegeti a koppenhágai csúcsot. A magyar származású amerikai üzletember úgy ítélte meg, hogy a fejlett országok jelenlegi, évi 10 milliárd dollárról szóló javaslata nem kielégítő, és a tanácskozás harmadik napjára kiéleződött konfliktus miatt "akár az egész konferencia zátonyra futhat". Soros szerint áthidaló megoldásként szóba jöhet, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) forrásainak egy részét - mintegy 100 milliárd dollárt - a pénzpiaci likviditás biztosítása helyett fordítsák inkább olyan projektek finanszírozására, amelyek a megújuló energiaforrások használatát segítik elő a fejlődő országokban.

A Climategate ügyben tegnapi fejlemény, hogy több mint 1700 brit tudós állt ki közös közleményben a klímatudomány alapvető eredményeinek helytállósága mellett. A tudósok leszögezték: meggyőzőnek találják azokat a tudományos bizonyítékokat, amelyek szerint a globális felmelegedés valós jelenség, és elsősorban az emberi tevékenység következménye. Az ügy háttere, hogy november végén kiszivárgott a Kelet-Angliai Egyetem Klímakutató Központjában dolgozó egyes tudósok több ezer e-mailből álló elektronikus levelezése. Klímaszkeptikusok szerint a levelezés egyes szakaszai arra utalnak, hogy a kutatók manipulálták, illetve elrejtették az adatok egy részét, valamint megpróbálták meggátolni a klímaváltozás tényét megkérdőjelező kutatások nyilvánosságra kerülését.

A klímacsúcs iránti hatalmas közérdeklődést mutatja, hogy a Copenhagen szó, megelőzve Tiger Woods nevét, a Google legkeresettebb kifejezése lett a napokban. A helyszínen is sokan követik az eseményeket, sőt, nem is kevesen vannak, akik tevékeny részesei is kívánnak lenni a konferenciának. Koppenhága belvárosában mintegy 10 ezer ember részvételével zajlik az "Emberek Klímacsúcsa", amelynek javaslatait jövő hét végén, a konferencia magas politikai szintű zárószakaszában tervezik átadni a hivatalos küldötteknek. Az "Emberek Egyezményében" valószínűleg szerepel majd a fosszilis üzemanyagok felhasználásának teljes felszámolása 30 éven belül, valamint az is, hogy 2025-re az egy főre jutó szén-dioxid-kibocsátás sehol a világon ne haladja meg az egy tonnát.

Folytatódik a tervezet-háború 

Több mint 40 százalékos kibocsátás-csökkentést ír elő 1990 és 2020 között a fejlett országoknak az a Kína, India, a Dél-afrikai Köztársaság és Brazília által november végén kidolgozott javaslat, melynek teljes szövege tegnap este jelent meg a Le Monde honlapján. A 11 oldalas megállapodás-tervezet szövegét a világ szén-dioxid-kibocsátásának közel feléért felelős négy ország november 30-án, egy zárt ajtók mögötti pekingi egyeztetésen véglegesítette.A tervezet tartalmáról szerdán még csak annyit lehetett tudni, hogy a kiotóinál radikálisabb kötelező erejű vállalásokat ír elő a fejlett világnak, miközben az anyag szerint a fejlődő országok, köztük Kína szintén lépéseket tennének a klímaváltozás ellen, ám nem jogilag kötött formában, és konkrét célértékek nélkül.

A tegnap este közzétett, "Koppenhágai Egyezmény" címet viselő teljes anyag a globális felmelegedés 2 Celsius fokban történő maximálását tűzi ki célul az iparosodás előtti szinthez képest. A Kiotói jegyzőkönyvben 2012-ig átlagosan 5,2 százalékos kibocsátás-csökkentést vállaló fejlett országoknak előírja, hogy nyolcszorozzák meg vállalásukat 2020-ig. (Ezt természetesen kiterjesztik a Kiotói jegyzőkönyvet nem ratifikáló Egyesült Államokra is.)

Az egyezmény-tervezet arra is kitér, hogy a vállalt csökkentést a fejletteknek nagyrészt saját országukban végrehajtott intézkedésekkel, nem pedig a harmadik világtól vásárolt karbonkvóták - szennyezési jogok - révén kell elérniük. A javaslat továbbá visszautasít minden "egyoldalú fiskális intézkedést" a fejlett országok részéről, így például az amerikai törvényhozás előtt fekvő karbon-importadó bevezetését. A klímapénzek elosztására egy ENSZ felügyelte alap felállítását írja elő, szemben az Egyesült Államok, Japán, az EU és más fejlett országok által korábban tett javaslattal, miszerint a leendő alap felügyeletét egy már létező intézményre, például a Világbankra kellene bízni. A pekingi javaslat közzététele feltehetően a fejlődő országok válaszlépése arra a dán kormánynak tulajdonított megállapodás-tervezetre, melyet a Guardian jelentetett meg kedden.
A dán tervezet 2020-ra teszi azt az időt, amikor a globális üvegházgáz-kibocsátás eléri a tetőpontját, utána már csökkennie kell. Az anyag a fejlett országok összesített kibocsátását tekintve mintegy megköveteli a csúcs tíz éven belüli elérését, míg a fejlődőknek hosszabb határidőt ad, bár az időpontot pontosan nem jelöli meg. A javaslat ezenkívül konkrét kibocsátás-csökkentési vállalásokat is előír a fejlődőknek, ezek mértékének meghatározását azonban a későbbi tárgyalások hatáskörébe utalja.

EU-csúcs: fenntartja az EU a 30 százalékos feltételes kibocsátás-csökkentési ajánlatot 

Érvényben van az Európai Uniónak az a felajánlása, hogy 2020-ra az 1990 körüli bázisidőszakhoz képest 30 százalékkal csökkenti szén-dioxid-kibocsátását, ha más vezető nemzetközi szereplők is így tesznek - erősítették meg az EU-tagországok állam- és kormányfői tegnapi brüsszeli találkozójukon. Éjszakai sajtótájékoztatóján az elnöklő Fredrik Reinfeldt svéd miniszterelnök azt is megerősítette, hogy még nem gyűlt össze a fejlődő országok klímavédelmi harcára 2012-ig évente szánt, mintegy 2 milliárd eurós uniós hozzájárulás, de az unión belüli egyeztetések e témában folytatódnak.
José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke kijelentette, az uniós vállalás minden más, a koppenhágai "klímacsúcson" tárgyaló országcsoporténál ambiciózusabb. Kiszivárgott információk szerint a 2010-2012 közötti hároméves időszakra összesen több mint ötmilliárd euró gyűlt már össze a nemzeti felajánlásokból. Diplomaták név nélkül úgy nyilatkoztak, hogy a 27 uniós tagország kétharmada tett konkrét vállalást az első egyeztetésen. Reinfeldt erről csak annyit mondott, hogy az egyeztetések a következő órákban is folytatódnak, és azok végén az EU olyan ajánlatot tesz le az asztalra a nemzetközi klímatárgyalásokon, amelyek egyértelművé teszik, hogy tisztességes részt vállal a finanszírozásból.
A miniszterelnök hangoztatta: továbbra is önkéntes felajánlásokról van szó, miután az 5-7 milliárdos keretről már egy korábbi csúcstalálkozón megállapodás született.

Hozzátette: vannak ugyan olyan tagországok, amelyek pénzügyi támogatást kaptak a Nemzetközi Valutaalaptól és az EU-tól, illetve olyanok, amelyek nagy államháztartási hiánnyal küzdenek, de "a klímaügy iránti elkötelezettség igen magas és nagyon komoly" minden tagországban, és ezért meggyőződése össze lehet gyűjteni önkéntes alapon azokat a forrásokat, amelyek lehetővé teszik, hogy az EU kivegye a részét a nemzetközi finanszírozásból.
A világ országai jelenleg Koppenhágában tárgyalnak arról, milyen szerződéses vállalásokat tegyenek a káros éghajlatváltozás megállítására a témában jelenleg érvényes kiotói jegyzőkönyv lejárta, 2012 után. A fejlődő országok már korábban jelezték, hogy önmagukban nem képesek finanszírozni a káros anyagok kibocsátásának jelentős csökkentését, ahhoz a fejlett államok segítségére szorulnak. Az unió mostani felajánlása a 2010-2012 közötti időszakra szól. Brüsszeli becslések szerint a fejlődő térségnek 2020-ra évente 100 milliárd dollárra lesz szüksége a klímaváltozás elleni sikeres harchoz, és ebből 22-50 milliárdot nemzeti költségvetésből, illetve külföldi támogatásokból kell előteremteni.

A kelet- és közép-európai EU-tagországok egy része mindezzel együtt továbbra is neheztel azért, hogy még nem született döntés arról, hogyan osszák meg a terheket az EU saját vállalásáról, azaz a jövő évtized végére átlagosan 20 vagy akár 30 százalékos csökkentésről. Az EU elképzelései szerint hosszú távon, 2050-re a fejlett országok csoportjának 80-95 százalékkal kellene csökkentenie a kibocsátást.

A G77 főtárgyalója kivonult egy ülésről

Kivonult egy tegnap késő esti ülésről Lumumba Stanislaus Di-Aiping, a fejlődő országokat tömörítő G77 csoport főtárgyalója a koppenhágai klímacsúcson - tudósít a Politiken.dk dán hírportál. Di-Aiping a konferencia dán elnökségével, köztük Connie Hedegaarddal, a konferencia elnökével folytatott megbeszélést. A tárgyalóteremből láthatóan feldúlt állapotban vonult ki, majd a TV2 dán televíziónak elmondta: "A dolgok nem mennek jól ... A konferenciát valószínűleg zátonyra futtatja egyes emberek rossz szándéka".

Bár pontosan nem nevezte meg, kikre céloz, a kérdésre, hogy mit gondol a dán kormány szándékairól, azt válaszolta: "semmi jót".
Lumumba Stanislaus Di-Aiping korábban már kemény szavakkal kritizálta a Guardian által kedden kiszivárogtatott "dán tervezetet". A dán kormánynak tulajdonított megállapodás-tervezetről úgy fogalmazott: "Nem tudunk elfogadni egy olyan javaslatot, mely a Föld lakosságának 80 százalékát további szenvedésre és igazságtalanságra kárhoztatja".

Forrás: greenfo.hu