Vissza az előző oldalraHírekCOP15 - 3. nap: a konfliktusok napja

2009. december 10.

A bizakodás és a lelkesedés két napja után a harmadik a konfliktusoké volt az ENSZ koppenhágai klímakonferenciáján. Tegnap egymásnak feszültek a gazdag ipari államok és a fejlődő országok, tüntetésre készülő civilek és a dán biztonsági erők, de volt egy diplomáciai konfliktus is.

A magyar delegáció szakmai koordinátora szerint egy új világrend vajúdása figyelhető meg a koppenhágai vitákban. Faragó Tibor környezet- és klímapolitikai szakállamtitkár egy háttérbeszélgetésen úgy vélte: a dániai tanácskozáson számos egyértelműen elkülöníthető érdekcsoport kívánja érvényesíteni akaratát, amely egyebek mellett kiterjed a gazdaság, az állami szuverenitás, sőt az etika területére is. A mintegy 140 fejlődő ország a gazdasági kérdésekben elsősorban azt várja a fejlett világtól, hogy ismerje el és támogassa a növekedésre való igényét. Az "északi félteke" ennek fejében azt kéri a felzárkózó országoktól, hogy gazdasági növekedésüket válasszák el a fosszilis energiahordozók felhasználásának fokozásától, vagyis konkrét, ellenőrizhető nemzeti programokban vállaljanak mérhető, mintegy 15-30 százalékos kibocsátás-csökkentést - fejtette ki a szakember.

Faragó Tibor szerint a több mint száz érintett ország - köztük Kína és India - a szuverenitásának feladását látja ebben a feltételben. Ezek az államok attól félnek, hogy így a nemzetközi közösség nevében fellépők szinte a legkisebb részletekig beavatkozhatnak országuk szakpolitikáinak - például közlekedésük, mezőgazdaságuk, vagy energiaszektoruk - alakításába. A fejlett államoknak ugyanakkor azt kell mérlegelniük, hogy saját adóbevételeikből mekkora összegeket hajlandók finanszírozni a fejlődők, 2020-ra várhatóan 100 milliárd euróra duzzadó támogatási igényéből.

A konferencia első két napján kialakult álláspont szerint a fejlett államok 2010 és 2012 között évi 10 milliárd dollárral támogatnák a felzárkózókat a változó éghajlathoz való alkalmazkodásban. Ez az összeg "a klímaváltozás áldozatainak a koporsóira sem elég" - reagált fejlődő országokat tömörítő G77 csoport szudáni vezetője, Lumumba Stanislaus Di-Aping. A kínai delegáció tagja pedig úgy nyilatkozott: tízmilliárd dollár "fejenként két dollárt jelent a gazdag államok lakosaitól, ennyi pénzért pedig egy csésze kávét sem lehet kapni itt a konferencián." A 192 ENSZ-tagállam képviselői arról tanácskoznak, hogy miként folytatódjon a klímaváltozás elleni küzdelem 2012 után, amikor lejár az üvegházhatású gázok kibocsátását szabályozó Kiotói jegyzőkönyv.

A legnagyobb vitát tegnap egy nem hivatalos dán megállapodás-tervezet keltett. A londoni The Guardian által megszellőztetett tervezet 2020-ra teszi azt az időt, amikor a globális üvegházgáz-kibocsátás eléri a tetőpontját, utána már csökkennie kell. A tervezet a fejlett országok összesített kibocsátását tekintve voltaképpen megköveteli a csúcs tíz éven belüli elérését, míg a fejlődőknek hosszabb határidőt ad. Ami a kibocsátás-csökkentési vállalásokat illeti, a tervezet szerint a fejlődő országok elköteleznék magukat bizonyos megszabott kibocsátás-csökkentési projektek mellett, amelyek teljesülését 2020-ig százalékos mutatókkal mérnék. Ez a pont volt az, amelyet a fejlődők a leghatározottabban elutasítottak. "Nem tudunk elfogadni olyan javaslatot, amely a Föld lakosságának 80 százalékát további szenvedésre és igazságtalanságra kárhoztatja" - hangsúlyozta a G77 vezetője.

Tegnap diplomáciai incidenshez vezetett, hogy a kínai delegáció egy tagját többszöri próbálkozásra sem engedték be a tanácskozás helyszínére.
A kínai küldött egymás után háromszor próbált bejutni a Bella Center konferenciaközpontba és két akkreditációs igazolványt is felmutatott, a biztonságiak mégsem engedték be, és az egyik igazolványt el is kobozták. Sajtóértesülések szerint az érintett egy miniszteri rangú kormánytisztviselő, a külügyi tárca klímaváltozási különmegbízottja. Yvo de Boer, a világszervezet légkörvédelmi titkárságának vezetője az incidens rendezése után leszögezte: ilyesmi nem fordul elő többé. A konferencia lebonyolításáért is felelős ENSZ-diplomata azzal magyarázta a félreértést, hogy a tanácskozás zavartalanságának biztosítása embert próbáló feladat; a 12 napos rendezvényre összesen 34 ezer személynek adtak ki belépésre jogosító akkreditációt, holott a Bella Center befogadóképessége csak 15 ezer fő.

Különösen a konferencia utolsó két napján válhat szűkössé az épületegyüttes: december 17-én és 18-án nagyjából 110 állam- és kormányfő vesz részt a tárgyalásokon, és a névsor egyre csak bővül: az iráni állami televízió szerdai bejelentése szerint Mahmúd Ahmadinezsád elnök és Manusehr Mottaki külügyminiszter is elutazik Koppenhágába a tárgyalások fináléjára.

Tegnap elkezdődött a "bemelegítés" a szombatra tervezett nagy demonstrációra, amelyre legkevesebb 30 ezer embert várnak: a dán rendőrség kommandósai házkutatást tartottak egy épületben, amelyben közel 100 fiatal klímavédelmi aktivista, a Climate Justice Action (CJA) nevű hálózat tagjai vertek tábort. A rendőrök fellépése erőszakos volt, és kifejezetten keresték a konfliktust - mondta a CJA szóvivője. A szombati tüntetésre világszerte 165 szervezet hívta tagjait és szimpatizánsait Koppenhágába. Az észak-európai országban már a hónap elején hatályon kívül helyezték a Európai Unión belül szabad mozgást biztosító schengeni egyezményt, és a biztonsági erők alaposan ellenőriznek mindenkit, aki átkel a határon. Főként a szárazföldi, a dán-német határt erősítették meg, de fokozottan ellenőrzik a Svédországból és Norvégiából érkező kompokat is, és a feltételezett rendbontóktól megtagadják a belépést.

Az amerikai konzervatívok "tudományos fasizmust" emlegetnek

A koppenhágai ENSZ konferencián készül támadást intézni az Obama-kormányzat klímapolitikája és a "tudományos fasizmus" ellen az amerikai republikánusok konzervatív szárnya. James Sensenbrenner kongresszusi képviselő a Fox televízió tegnapi tudósítása szerint közölte: személyesen utazik Koppenhágába, és elmondja a világ vezetőinek, hogy a washingtoni törvényhozás semmiféle jogszabályt nem fogad el, amíg a "tudományos fasizmus" véget nem ér. A konzervatív republikánusok közé tartozó képviselő korábban levélben fordult az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) elnökéhez, eljárást követelve valamennyi brit éghajlatkutató ellen, akiknek levelezése a klímakonferencia előtt nyilvánosságra került. A kiszivárgott e-mailek alapján világos, hogy a tudósok manipulálják az adatokat, kutatási eredményeiket ezért nem volna szabad felhasználni az éghajlat állapotáról szóló tanulmányokban - írta a politikus.

Más republikánusok is frontot nyitottak klímaügyben; Mike Pence kongresszusi képviselő kedden nyilvánosan felszólította Obama elnököt, hogy "Koppenhágában ne ígérjen olyasmit, amit aztán nem tud betartani." A politikus emlékeztetett: Al Gore egykori alelnök 1997-ben, a kiotói klímacsúcson ígéretet tett a Kiotói jegyzőkönyv amerikai elfogadtatására, "pedig tudta, hogy a kongresszus soha nem fogja azt megszavazni", és ezért az Egyesült Államok "hitelessége csorbát szenvedett."

A Kelet-Angliai Egyetem Klímakutató Központjában dolgozó egyes tudósok több ezer e-mailből álló levelezése november végén jutott nyilvánosságra. Klímaszkeptikusok szerint a szövegek egyes szakaszai arra utalnak, hogy a kutatók manipulálták a rendelkezésre álló adatokat, hogy alátámasszák a globális felmelegedés veszélyeiről felállított hipotéziseiket. Az Obama-kormányzat klímavédelmi javaslatát a képviselőház már elfogadta, jelenleg a szenátus előtt fekszik, a kormány azonban a törvényhozás nélkül is intézkedhet az üvegházhatást fokozó gázok kibocsátásáról, mert a környezetvédelmi hatóság (EPA) hétfőn - a koppenhágai klímakonferencia nyitó napjára időzítve - az emberi egészségre veszélyes szennyező anyagnak minősítette a szén-dioxidot és további öt üvegház hatású gázt, és a határozat alapján kötelező érvényű kibocsátás-csökkentési szabályokat lehet bevezetni.

Kína környezetpolitikáját bírálta a tibeti küldöttség

A globális felmelegedés mellett Kína környezeti politikája is fenyegeti a több mint egymilliárd ázsiai vízellátásában kulcsszerepet játszó himalájai gleccsereket - hívta fel a figyelmet a nem hivatalos tibeti delegáció a koppenhágai klímacsúcson. A Tibeti-fennsík globális átlagnál kétszer gyorsabb melegedése több tízezer gleccser gyorsuló olvadásához vezet. A gleccserek olvadása Ázsia hét jelentős folyójának vízellátását befolyásolja, az érintett területek kiterjednek Indiára, Bangladesre, Kínára és Délkelet-Ázsia több országára - közölték delegáció tagjai.

A tibetiek felhívták a figyelmet arra, hogy a kínai kormány a tibeti folyók szabályozásával, elterelésével próbálja megoldani az ország vízkrízisét.
"Amennyiben változatlan formában tovább folyik Kína környezeti beavatkozása a Tibeti-fennsíkon, egy olyan klímaválság alakulhat ki, amely jelentőségében a tengerszint emelkedéséhez és a sarkvidékek olvadásához mérhető" - hangsúlyozta Tenzin Dhardon Sharling, a Tibeti Nők Szövetségének tagja. Tenzin Dhardon Sharling úgy vélte: a kényes magas-hegyi ökoszisztéma megóvásának legjobb módja az lenne, ha a tibetiek nagyobb szerepet kapnának a talaj és a vízkészletek kezelésében. Hangsúlyozta: a Tibeti-fennsík épsége nemcsak Tibet ügye, hanem Kína és az egész világ szempontjából kulcsfontosságú.

A Tibeti-fennsíkot gyakran a Föld harmadik sarkvidékének nevezik, mivel gleccserek formájában több édesvizet tárol, mint az Északi-sarkot és az Antarktiszt leszámítva bármelyik hely a világon. A Dalai láma november végén arról beszélt, hogy a világ vezetőinek a klímaváltozás ügyét minden más elé kell helyezniük. Az 1959-es felkelés után hazáját elhagyni kényszerült vallási vezető december 10-én Ausztráliában ünnepli Nobel-békedíjának huszadik évfordulóját, ahol megáldott magokat ad át hallgatóinak a klímaváltozás elleni személyes felelősség jelképeként.

Világméretű párbeszéd

Tizenegy nemzetközi hírügynökség közös interaktív honlapot létesített a koppenhágai klímacsúcs idejére, amelyen az internetezők közvetlenül az eseményről beszámoló vezető újságírókkal cseveghetnek. A Facebook közösségi portál mintájára létrehozott, The Climate Pool elnevésű oldal megalkotásával a hírügynökségek példa nélküli együttműködésre vállalkoznak annak érdekében, hogy világméretű párbeszédet kezdeményezzenek az éghajlati változásokról.
A blog formátumú portál a www.facebook.com/TheClimatePool címen angolul érhető el, bepillantást enged a kulisszák mögé, és elérhetővé teszi az oldalt létrehozó hírügynökségeknek és sajtóorgánumoknak a tárgyalásokról készített fontos beszámolóit.

Forrás: greenfo.hu