Vissza az előző oldalraHírekCOP15 - a 2. nap

2009. december 09.

Egymilliárd ember juthat menekültsorsra az éghajlatváltozás miatt. Bangladest sújtja leginkább a szélsőséges időjárás. WWF: 40 százalékos kibocsátás-csökkentésre van szükség.

A Természetvédelmi Világalap (WWF) szerint a fejlett országoknak az 1990-es szinthez képest 40 százalékkal kellene csökkenteniük üvegházgáz-kibocsátásukat 2020-ig - mondta el Benkő Dániel, a WWF Magyarország éghajlatváltozás-programjának munkatársa Koppenhágában.

A WWF szakértője ismertette: a Kárpát-medencében az átlaghőmérséklet növekedése másfélszerese a globális átlagnak, ezért hosszabb távon fel kell készülni az ország éghajlatának megváltozására. A nyár szárazabbá, forróbbá és hosszabbá válik, a tél pedig enyhébb és csapadékosabb (esősebb) lesz, míg a másik két évszak a mostaninál jóval rövidebb lesz. Ahhoz, hogy ezek a trendek ne váljanak túl szélsőségessé, szükség van egy olyan megállapodásra, hogy a fejlett országoknak az 1990-es szinthez képest 40 százalékkal csökkentsék kibocsátásukat 2020-ig.

Benkő Dániel elmondta, hogy a koppenhágai tárgyalások két kulcskérdése, hogy megállapodjanak az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséről, valamint arról, hogy milyen támogatást nyújtsanak a fejlődő országoknak saját kibocsátásaik csökkentéséhez. Hangsúlyozta, hogy azt is el kell dönteni, hogy hogyan osszák el az országok az ehhez kapcsolódó pénzügyi terheket.

Az Európai Unió tagországai ugyanakkor nincsenek egységes állásponton abban, hogy megemeljék-e a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére tett vállalásokat - derült ki hétfőn. Uniós források jelezték, hogy miközben egyes tagországok szerint már most fel kellene emelni az uniós vállalást 20-ról 30 százalékra, más tagállamoknak fenntartásaik vannak a kérdésben, többen pedig ellenzik azt. Mikolaj Dowgielewicz lengyel unióügyi miniszter például nyilatkozatával értésre adta: ez utóbbi csoportba tartozik a kelet- és közép-európai uniós tagországok egy része is. Ehhez kapcsolódóan Benkő Dániel elmondta, a vállalások megfogalmazásánál fontos szempont, hogy az egyes országok energiaszektora hogyan épül fel. Lengyelország villamosáram-termelése például csaknem teljes egészében (98,1 százalékban) fosszilis tüzelőanyagokra - leginkább szénre - épül. Ezzel szemben Magyarországon 50-60 százalék ugyanez az arány, ennek megfelelően a szén-dioxid-kibocsátás is alacsonyabb.

Magyarországon az áramtermelésben a megújuló energiaforrások arányának növekedését az akadályozza leginkább, hogy az így megtermelt energia nem mindig akkor áll rendelkezésre, amikor igény van rá. Az országban pedig nincs meg az infrastruktúra a zöld erőművek által termelt energia eltárolására. Ez szivattyús-tározós erőművek építésével lenne megoldható, amelyek árambőség esetén egy magasabban fekvő helyre szivattyúzzák a vizet, majd igény esetén a víz leeresztésével termelnek áramot - mondta Benkő Dániel. Hozzátette: Magyarországnak ugyanakkor e tekintetben nem kedvezőek a domborzati adottságai, így fontos lenne a régiós együttműködés. Ezenkívül úgy vélte: ennek az országcsoportnak is segítenie kell abban, hogy a fejlődő államok is csökkentsék kibocsátásukat.
Annak kapcsán, hogy az Egyesült Államok a klímakonferencia előtt bejelentette, hogy 2020-ig 17 százalékkal csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását a 2005-ös szinthez képest, a WWF Magyarország munkatársa elmondta: ez a vállalás valójában csak körülbelül 4 százalékos mérséklést jelent a többi ország által irányadónak tekintett 1990-es szinthez képest.

Bangladest sújtja leginkább a szélsőséges időjárás 

A koppenhágai klímacsúcson bemutatott tanulmány a természeti katasztrófákban elhunyt emberek száma és a keletkezett anyagi kár alapján becsülte meg az egyes országok klíma-kitettségét. Az 1990 és 2008 közötti időszakra vonatkozó adatokat a világ legnagyobb viszontbiztosítója, a német Munich Re bocsátotta a kutatók rendelkezésére. A lista élén Banglades végzett, ahol az elmúlt két évtizedben összesen 244 természeti katasztrófa éves átlagban 8241 emberéletet követelt, valamit 2,18 milliárd dollár értékű kárt okozott. Az ország nagyrészt egy 140 ezer áldozatot szedő 1991-es hurrikán miatt került az első helyre.
A második helyen Mianmar (Burma) szerepelt évi átlagban 4522 halálos áldozattal és 707 millió dolláros kárral. A áldozatok és károk túlnyomó része - 95 százaléka - itt is egyetlen eseménnyel, az 1998-ban tomboló Nargis hurrikánnal magyarázható. A leginkább érintett országok közé tartozik még Honduras, Vietnam, Nicaragua, Haiti, India, a Dominikai Köztársaság, a Fülöp-szigetek és Kína. Az első húsz között csak négy fejlett ország szerepel: Olaszország, Portugália, Spanyolország és az Egyesült Államok.

A tanulmány szerint az elmúlt két évtizedben 11 ezer természeti katasztrófa világszerte összesen 600 ezer emberéletet követelt, és mintegy 1700 milliárd dolláros kárt okozott. Egyedül 2008-ban 654 természeti csapás 93700 áldozatot szedett, és 123 milliárd dolláros kárt okozott.
"Bár nem vezethető egyértelműen vissza a klímaváltozásra a tanulmányban szereplő összes természeti katasztrófa, az bizonyítható, hogy a különösen szélsőséges időjárási jelenségek gyakorisága nőtt az elmúlt időszakban" - mondta Sven Harmeling, a tanulmány egyik szerzője a koppenhágai közzétételkor.

Saleemul Haq, a londoni székhelyű Nemzetközi Környezeti és Fejlesztési Intézet (IIED) klímaváltozási részlegének vezetője felhívta a figyelmet arra, hogy a tanulmány nem veszi figyelembe azokat a milliókat, akik nem haltak ugyan meg, de rendkívüli szenvedéseket viselnek el a természeti katasztrófák következtében. A The Daily Star nevű bangladesi lapnak Haq elmondta: ha a katasztrófákat túlélők nélkülözését is számításba vették volna, több afrikai ország is bizonyosan a jelentősen érintett országok között szerepelne.

Egymilliárd ember juthat menekültsorsra az éghajlatváltozás miatt

Akár egymilliárd ember is elveszítheti lakhelyét a klímaváltozás miatt a következő negyven évben - derül ki a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) felméréséből. A koppenhágai ENSZ klímakonferencia második napján bemutatott tanulmány szerint már el is indult a éghajlatváltozás keltette menekülthullám; tavaly világszerte 20 millióan váltak hajléktalanná környezeti katasztrófák következtében, amelyek gyakorisága a globális felmelegedés előrehaladtával tovább nő.

Az IOM szerint a klímamenekültek többsége nem tud elvándorolni hazájából gazdagabb országba, ahol több a lehetőség a boldogulásra. A menekültek legföljebb a természeti csapás sújtotta régió elhagyására képesek, és az amúgy is túlnépesedett környező nagyvárosokig jutnak el.
"Főként az anyagi források szűkössége miatt a nemzetközi migráció útja nem áll nyitva a klímamenekültek többsége előtt, sorsuk ezért jellemzően az érintett országok belső ügye marad" - áll a tanulmányban.

Az IOM szerint a jövőben várható fejleményekkel kapcsolatos becslések nagy szórást mutatnak: legkevesebb 25 millió, de akár egymilliárd ember is földönfutóvá válhat az éghajlatváltozás miatt a következő négy évtizedben. Annyi azonban bizonyos, hogy az utóbbi 20 évben megduplázódott a természeti katasztrófák száma, és az üvegházgáz-kibocsátás növekedésével a helyzet még súlyosabb lesz - állítják a nemzetközi szervezet szakértői.
Az IOM tanulmánya szerint az évszázad közepéig főként olyan régiókban jelenhetnek meg klímamenekültek nagy számban, amelyek az éghajlatváltozástól függetlenül is nagy nehézségekkel küzdenek. Ezek a térségek Nyugat-Afrika és Délkelet-Ázsia egyes vidékei, Közép-Amerika legnagyobb része, valamint Banglades és Afganisztán egésze.

Forrás: greenfo.hu