Vissza az előző oldalraHírekKlímaváltozás: autó helyett bicikli

2009. november 26.

Egy friss brit felmérés eredményei szerint a helyi lakosok többsége hajlandó lenne kisebb-nagyobb mértékű változtatásra közlekedési szokásait illetően a környezetvédelme érdekében.

Repülőgép - gépkocsi - kerékpár

A brit Institution of Civil Engineers (ICE) megbízásából készült felmérés eredményei szerint a helyi állampolgárok többsége komoly fenyegetésnek érzi a föld felmelegedését, ezért több mint 80 százalékuk hajlandó lenne változtatni közlekedési szokásain a környezet védelme és a klímaváltozás elleni harc eredményessége érdekében.

A válaszadók 36 százaléka kisebb mértékű változtatásokat tenne a jó ügy érdekében. Ők, saját bevallásuk szerint vállalnák, hogy gyakrabban tömegközlekednek, illetve kerékpároznak autózás helyett. 38 százalék közepes méretű vállalásokra lenne rávehető: ők megvalósíthatók érzik a környezetbarát autó megvásárlását, a csoportos, közös autózás, illetve a kevesebb légi közlekedés lehetőségét. Végül, 9 százalék olyan jelentős változtatásokra is hajlandó lenne, minthogy teljesen lemond nem csak a repülésről, de az autózásról is.

A felmérés során megkérdezett ezer válaszadónak csak 17 százaléka nincs felkészülve közlekedési szokásainak megváltoztatására.

A kutatás egyébként egybevág az ICE azon tanulmányával, amely az éghajlatváltozás elleni küzdelem sikeressége érdekében a politikai lépések és társadalmi attitűdváltozás mellett a közlekedési infrastruktúra megváltozott környezeti igényekhez és élethelyzetekhez való hozzáigazításának szükségességét hangsúlyozza.

Elmélet és gyakorlat

- Ennek a felmérésnek az a fő tanulsága, hogy fejben, a gondolkodás, a tudatos attitűdök területén folyamatban van, és részben már be is következett a változás a környezettudatosabb közlekedés javára - kommentálja a kutatást Síklaki István, az ELTE Társadalomtudományi Karának dékánhelyettese.

A szakértő szerint azonban óvatosnak kell lennünk, mert az ilyen gondolati attitűdváltozást még igen nagy távolság választja el a tényleges magatartásváltozástól, különösen, ha az emberek nem kapnak konkrét infrastrukturális segítséget, és pontos cselekvési terveket ahhoz, hogy attitűdváltozásukat cselekvésre is váltsák.

Forrás: ELTE Társadalomtudományi Kar hírlevele