Vissza az előző oldalraHírekBB uniós vegetáriánus napot akar

2009. november 16.

Az egykori francia filmcsillag, Brigitte Bardot, akit manapság sokkal inkább állatvédő aktivistaként emlegetünk, javaslattal rukkolt elő az Európai Uniónak: hirdessen Vegetáriánus Napot a klímaváltozás elleni fellépés jegyében.

A héten Barroso elnöknek írt levelében Bardot néhány héttel a koppenhágai csúcs előtt azt hangsúlyozza, hogy át kellene gondolni a marhafarmok létét, hiszen ezek környezeti terhelése jelentős. A Világbank és az ENSZ Élelmezésügyi szervezetének adataira támaszkodva Bardot azt állítja, hogy a szarvasmarhák tartása nem csupán jelentős üvegházhatású gáz kibocsátással jár, de szennyezi a talajt és a vízforrásokat is. A kérődző állatok gyomrában a növények fermentálódnak, így metánt lélegeznek ki, és metántartalmú a trágyájuk is. A metán pedig a második legfontosabb üvegházgáz: huszonháromszor hatékonyabban fogja csapdába a hőt, mint a szén-dioxid, ám kevesebb ideig marad a légkörben. A metán koncentrációja az ipari forradalom óta megduplázódott, és mintegy 20 százalékkal járult hozz az üvegházhatás növekedéséhez.

„Ha a fejlett országok csökkentenék húsfogyasztásukat, kevesebb lenne az éhezés, ami világszerte hat millió gyermekáldozatot követel évente. Közös felelősségük, hogy valamennyi szinten lépéseket tegyünk, s e lépesek között kell, hogy legyen a zöldségfogyasztás hirdetése, s mint ilyen, az európai Vegetáriánus Nap igen erős jelkép volna." mondta Bardot.

A húsevés és a klímaváltozás közötti összefüggésre számos környezetvédő szervezet is felhívta már a figyelmet, valamint a leghíresebb közgazdászok egyike is. Nicholas Stern, a 2006-ban napvilágot látott Stern-jelentés elkészítője (ami a klímaváltozás várható gazdasági hatásait mutatta be) úgy véli, hogy a tehenek és disznók által kibocsátott metán hatalmas nyomást gyakorol a bolygóra, ezért az embereknek el kell gondolkodniuk azon, mit is esznek. A közgazdász a The Times-nak elmondta, hogy a hús voltaképpen vízpocsékolás és mire a tányérunkra kerül, jelentős üvegházgáz-kibocsátással jár együtt. Ennek következtében önmagában a húsfogyasztást jelentős nyomást gyakorol a bolygó energiaforrásaira is. A zöldségek fogyasztása ezért sokkal jobb" - magyarázza a kutató. Lord Stern rámutatott, hogy egy sikeres koppenhágai konferencia a húsok és más, jelentős üvegházgáz-kibocsátással járó élelmiszerek árának emelkedését fogja eredményezni.

Forrás: greenfo.hu