Manapság sokkal több a hurrikán az Atlanti térségben, mint ezer évvel ezelőtt. A Nature folyóiratban közzétett kutatást speciális üledékvizsgálatokra alapozták.
A karibi és az észak-amerikai térségben több helyen is üledékmintákat vettek, amelyek képet mutattak az elmúlt ezer évben a hurrikánok pusztításairól és gyakoriságáról. Ezekből derült ki, hogy a modern hurrikánok aktivitása eltér az átlagostól, szokatlanul gyakoriak. Az ok a tudósok szerint a globális felmelegedés.
Az elmúlt évtizedben átlagosan 17 hurrikán és trópusi vihar söpört végig az atlanti térségen, egy évtizeddel korábban ennek csupán a fele. Az elmúlt ezer év átlagához viszonyítva is nagy intenzitást mutat az elmúlt évtized, úgymond „kilóg a sorból". Az egyre erősebb és gyakoribb hurrikánok komolyan foglakoztatják a tudósokat. Számos csapat készített különféle modellezéseket, hogy rájöjjenek a hurrikánok gyakoriságának és egyre pusztítóbb erejének az okára. A Penn State Egyetem kutatói épp ezért tartják fontosnak a jelen vizsgálatot, mert ez is egy fontos darab a történések megértéshez.
A hurrikánokról köztudomású, hogy 300 kilométeres széllel csapnak le a szárazföldi részekre, így képesek arra, hogy a partokról homokot és földet repítsenek a szárazföldi részekre. Azokon a területeken, ahol a partokhoz lagúnák tartoznak, ott a földben a parti homok és a tengerparti föld egy külön réteget képez. Az ilyen rétegeket vizsgálták a kutatók 8 olyan lagúnában, ahol a hurrikánok rendre puszítanak. Hét helyen az Egyesült Államok belső részein és egyet Puerto Ricoban.
A tudósok speciális modellezéssel arra is keresték a választ, hogy miként alakult az elmúlt 1500 évben a hurrikánok intenzitása. Három olyan adatot vettek figyelembe, amely meghatározhatja a hurrikán nagyságát: a trópusi részeken az Atlanti-óceán felszínének vízhőmérséklete, az EL Nino hatás a kelet Pacifiknál és egy másik természetes klimatikus ciklus, az észak-atlanti oszcilláció. Ezek alapján úgy tűnik, hogy az 1000 évvel ezelőtti hurrikánok és a jelenlegiek aktivitása más, mivel a betáplált adatok komoly eltérést mutatnak. Az analízis szerint az El-Nino hatás is már más, mivel az Atlanti-óceánnál melegedés érzékelhető. A hurrikánok gyakoribbá válását már az is okozhatja, hogy melegedik a víz az Atlanti térségben. Épp ezért várható, hogy a következő évtizedekben a mostaninál is több és pusztítóbb hurrikánra, valamint trópusi viharra lehet majd számítani, hiszen az Atlanti-óceán bár lassan, de melegedik.
Forrás: greenfo.hu